Oktatás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.

Magyarországon 2024-ben 59 ezer gyermeket írattak be kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe, az érintett korosztály (0–2 évesek) közel 22%-át. A 2024/2025-ös tanévben 1 millió 689 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolában tanulóké csökkent. Nem nappali oktatásban összesen közel 231 ezren részesülnek.

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány A társadalom területi különbségei fejezetében a demográfiai és a munkaerőpiaci folyamatok bemutatása mellett a hazai egészségügyi és szociális ellátórendszerről nyújt információkat. Megtudható, hogy a hazai köz- és felsőoktatás eltérő térbeliségű. Előbbi elsősorban a népesség területi eloszlását követi, míg utóbbi erőteljesebben koncentrálódik a nagyobb városokba. A nappali felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók 56%-a Budapesten, 42%-a a megyei jogú városokban tanult a 2023/2024-es tanévben. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A 2024/2025-ös tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás képzéseiben. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolában tanulóké csökkent. A köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma közel 148 ezer főre emelkedett, ami az egy évvel korábbihoz képest 2300 főt meghaladó növekedés. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma is emelkedett.